Tisztelt Lakosság, kedves Bonyhádiak! A hétvégi XX. Tarkamarha Fesztivál helyszíne a Szabadtéri színpad rendezvénytere, illetve a ...
Négy országból érkeztek fellépő csoportok Bonyhádra a hét végén. Valamennyi műsorszám egy különleges történelmi régió hagyományait...
Újabb Bonyhádi Babacsomag talált gazdára. Ezúttal hét kisbabát látogatott meg Filóné Ferencz Ibolya polgármester, hogy átadja az é...
Bonyhád Város Önkormányzata értesíti a város lakosságát, hogy a XXXIII. „Bukovinai Találkozások” Nemzetközi Folklórfesztivál rende...
Az anyaország számos településéről és a határon túlról is érkeztek vendégek a Felvidéki Magyarok Találkozójára Bonyhádra, amelyet a hagyományokat követve pünkösd hétfőn tartottak a völgységi városban.
– Alsószelit sem kerülte el a lakosságcsere és a kitelepítés: 255 családnak kellett elhagynia az otthonát, 27 községbe szóratva szét. A legtöbben Kisvejkére, Zombára, Tótkomlósra, Tevelre és Závodra kerültek – idézte fel beszédében pünkösd hétfőn Bonyhádon Kovács Lajos. Alsószeli polgármestere a Felvidéki Magyarok Találkozóján hozzátette, „sajnos már egyre kevesebb ember emlékszik az akkor történtekre”. – Azóta sokat változott a világ, de a kihívások állandósultak. Legutóbb a világjárvány, majd a szomszéd országban zajló háború eredményezett megpróbáltatást. – S ha ez nem lenne elég, sajnos itt van nekünk még a szlovák kormány sehova sem vezető irányítási és gazdálkodási módszere is – emelte ki Kovács Lajos, aki arról is szólt, hogy a mindennapok megpróbáltatásaink leküzdésében erőst támaszt nyújt a felvidéki magyarságnak az anyaország. – Hálásak vagyunk a magyar kormánynak, valamint a nemzetpolitikai államtitkárságnak azért a segítségért, amivel fejlesztéseket és beruházásokat valósíthatunk meg a helyi közösségeket támogatva! – hangsúlyozta a településvezető. A völgységi város rendezvényterén koszorúzással, tárogatójátékkal, szavalattal és énekkel egybekötött megemlékezésen Potápi Árpád János is szólt a hallgatósághoz. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője azt mondta: „a magyar Országgyűlés 2012. december 4-én fogadta el, hogy április 12-e a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja legyen. Itt Bonyhádon korábban, 1998 óta hagyomány, hogy pünkösd hétfőjén tartjuk a megemlékezést, amely idén egy hétvégén van a nemzeti összetartozás napjával – fogalmazott az államtitkár, aki ezt követően megnyitott a Magyar szemmel című kültéri fotókiállítást. Elmondta, hogy a Magyar szemmel című tárlat a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága 2021-ben meghirdetett pályázatának 101 győztes alkotásából ad válogatást. Nem véletlen, hogy a kiállításra éppen 101 képet választottak ki. Ez azt jelképezi, hogy a trianoni békediktátum óta eltelt 101 évet a magyarság határokkal elválasztva, de lélekben mégis együtt töltötte.
A fotópályázatot tavaly, a nemzeti újrakezdés éve jegyében azzal a céllal hirdették meg, hogy új formában kapcsolják össze a világ különböző pontjain élő magyarokat, erősítve a köztük lévő kapcsolatot és vizuális formában mutassák be a magyarok jelenlegi helyzetét, érzéseit, hangulatát. A pályázat két fő témára épült: a minket körülvevő csodás helyek bemutatására és a járvány utáni újrakezdésre. A fiatalabbak pedig az online tanulás témakörében is küldhettek be fotókat. Az érdeklődés minden képzeletüket felülmúlta, hiszen több mint tízezer fotó érkezett. Ezekből választották ki a legjobb 101-et, amelyből 48 érkezett Bonyhádra – és látható augusztus végéig a város rendezvényterén.
Bonyhád példaként szolgál a népcsoportok együttélésére, közösen elért sikereire
– Különösen kedves számomra, hogy a mai napon itt lehetek, hiszen ahogy már a korábbi találkozásainkon is megoszthattam önökkel, magam is felvidéki leszármazott vagyok, ugyanis anyai nagymamám Nyitrán látta meg a napvilágot. A Jóisten különös útjai folytán német ajkú és Bukovinai székely nagyszüleim is ezen a vidéken telepedtek le – fogalmazott köszöntőjében a program folytatásaként a művelődési központban Szabó Tibor. Bonyhád alpolgármestere a vendégcsoportok fellépését megelőzően kifejtette, városuk csodálatos példát nyújt arra, hogy a történelem traumáira milyen választ adhat egy település közössége, amikor is megmutatja, hogy a különböző nemzetiségű lakosság miként tud békésen együtt élni. És nem csak együtt élni, hanem együtt felépíteni egy élhető, prosperáló kis várost, amely büszke hagyományaira, kultúrájára, és fontos hangsúlyt helyez a Bonyhádról elszármazottakkal való kulturális kapcsolattartásra. Végül köszönetet mondott a találkozót szervező helyi felvidéki egyesületnek szerepvállalásáért.
Vissza