Koncerttel és táncházzal ünneplik az évfordulót
Huszonöt éves a Bartina zenekar. A negyedszázados fennállást most szombaton a bonyhádi művelődési házban ünneplik, természetesen koncerttel. A szeptember 12-én este nyolc órakor kezdődő koncert egyfajta keresztmetszete lesz a Bartina zenekar két és fél évtizednek, melyben a Mátyás évfordulóra összeállított műsorból éppúgy belefér egy nóta, mint a Jó bort a magyarnak címűből. A rendezvény egyúttal szezonnyitó táncház is, tudtuk meg Szabó László zenekar-vezetőtől.
A bonyhádi rendezvényen az állandó tagok mellett fellép például Szabó József felesége, Szabóné Gáncs Tünde, aki főként az első időszakban szerepelt velük, de korábbi közreműködők, így a Bartina táncegyüttes kísérőzenekarának egykori tagja, Pál Ildikó és a Szegeden élő dr. Bálint András is részese lesz az ünneplésnek a tervek szerint. Természetesen a Csurgó zenekar, a táncház jelenkori házigazdája sem hiányozhat a születésnapról.
És akkor zanzásítva az elmúlt huszonöt év: az éppen prímásgonddal bajlódó szekszárdi Bartina Táncegyüttes zenekarának tagjai megkeresték Bonyhádon az akkortájt kísérőzenészek nélkül maradt Szélkerék zenekar prímását, Szabó Lászlót. Néhány nap alatt össze is állt az új banda: Szabó József, Szabó László és Vén Attila. Már amikor összeálltak, akkor megfogalmazódott bennük, hogy önálló műsorokat, népzenei ismeretterjesztő előadásokat, táncházakat is szeretnének csinálni. Így lett. Úttörőkké váltak a megyében például az óvodai néptánc foglalkozások rendszerének kiépítésében, amit Eszterbauer Éva óvónő szakmai irányításával végeztek. Több felnőtt- és gyermekműsort állítottak össze, amelyekkel járták a megye és a Dél-Dunántúl településeit. Emellett az utánpótlás nevelésére is gondoltak: több nemzedéknyi népzenész került ki a kezeik alól. Az első évtized rengeteg munkával telt, olyannyira, hogy például a tíz éves jubileum megünnepléséről is „valahogy lecsúsztak”, valószínűleg éppen dolguk volt, itthon, vagy külföldön.
Tizenöt évvel ezelőtt aztán csatlakozott hozzájuk Kovács Gábor a Holló együttesből, akivel Szabó László pályafutása kezdetén együtt muzsikált. Ettől kezdve az óvodai néptánc foglalkozások zenei kíséretét átadták korábbi tanítványaiknak, a Csurgó zenekarnak, és nekifogtak a különféle koncertműsorok kidolgozásához. A táncegyüttesek közül is egyre többet adtak át más zenekaroknak, végül a Bartina Táncegyüttestől is búcsút vettek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy unatkoznának. 2012-ben például a Svédországi Magyarok Szövetsége hívta meg őket március 15-éhez kapcsolódóan egy tíznapos turnéra. – Tíz nap alatt tíz nagyvárosban léptünk fel. 2013-ban pedig a Kőrösi Csoma Sándor nevét viselő göteborgi magyar egyesület invitált minket Svédországba, a céljuk ugyanis az volt, hogy minél mélyebben megismertesse a befogadó nemzet polgárait a második hazájául Svédországot választó magyarság kultúrájával – meséli Szabó László. Hasonló okból, azaz, hogy a trianoni határokon kívül rekedt magyaroknak is megmutassák a kultúra azon szeletét, amitől ott el voltak zárva, a zenekar többször lépett fel Erdélyben, Kárpátalján és Délvidéken, például a holt-marosi népzenei tábor egyik kiemelt zenekara voltak, a Borszéki Napokon pedig idén tizedszer látták őket vendégül. A barátság „hozadékaként” Bonyhád ma már Borszék testvérvárosa.
Kiadványok, műsorok és tanítványok hosszú sora
A Bartina zenekart a bonyhádi Szabó László és Kovács Gábor prímások, a medinai Szabó József brácsás és Vén Attila nagybőgős alkotja. Számtalan egyéb hangszert is megszólaltatnak, mint például a kobza, a furulya, a duda, a tambura, a harmonika, a citera, a tekerőlant, vagy a gitár. Első hanghordozójukat, a „Bartina” kazettát 1991-ben adták ki. Első CD-jük címe: Tavaszi szél (1995). A Hétszínvirág című 2003-ban jelent meg. Készítettek sárközi és bukovinai székely oktatókazettákat is. 2002-ben „Kicsi vagyok én” című gyermekműsorukkal megnyerték a szegedi Százszorszép Fesztivált. 2013-ban Boczán Béla lantművész, hangszerkészítővel elkészítették az Igazságos Mátyás című előadásukat. A Jó bort a magyarnak című műsor elsősorban bordalok, borral kapcsolatos népdalok gyűjteménye. Ma is tanítanak, Szabó József citera szakkört is vezet, Szabó László pedig a 15 éves Varga Lőrincet emelte ki, akiből jó dudás és hegedűs válhat.
A Csurgó sem létezne nélkülük
A Csurgó zenekar húsz évvel ezelőtt vette fel nevét, azt megelőzően „Kis Bartinaként” emlegették őket. – A Bartina zenekar a szekszárdi Babits művelődési házban indított népzenész oktatást, itt akadtunk össze, itt kezdtünk el tanulni – tudtuk meg Siklósi Krisztián énekestől, a Csurgó vezetőjétől. Azt is hozzátette: ha ők nincsenek, belőle sem vált volna népzenész. Úgy véli, a Bartina zenekar példamutatóan őrzi a hagyományokat, a tagok felkarolták, tanították a népzene iránt érdeklődőket, ők szervezték, csinálták az első táncházakat a megyében. – Minden tiszteletünk az övék – mondta Siklósi Krisztián.
forrás: Tolnai Népújság/Budavári Kata
Vissza