„Ma ismételten nagyon jó érzés volt bonyhádinak lenni”

„1811-ben születék, midőn ég és föld dicsőíté érkezésem, égen a híres kométa, földön a feledhetetlen zamatú és erejű 1811-ki bor” – Perczel Mór szavaival kezdte ünnepi beszédét Filóné Ferencz Ibolya polgármester a június 16-ai programon. Annak a kúriának az avatásán, amelyben Perczel Sándor és Kajdachy Erzsébet házasságából 21 gyermek közül hetedikként, 1811. november 11-én született meg Mór, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornoka. – A mai nap ünnep számomra! Megható és örömteli is egyben. Egyrészt azért, mert az elmúlt másfél évben a járványhelyzet miatt nem volt lehetőségünk a közös ünneplésre, másrészt a megvalósult felújítás ad okot az örömre – emelte ki a polgármester. Majd úgy folytatta, remélem nagyon sokan érzünk így, tudunk összetartva, együtt örülni annak, ami valóra vált. Akik ma itt vagyunk, bizonyára így gondoljuk. Ki azért, mert részese volt a munkának. Egy olyan feladatnak, amely tervezőként, tájépítészként, kivitelezőként vagy éppen dekoratőrként igazi szakmai kihívást jelentett. Megálmodni majd megvalósítani egy 240 éve épült ház felújítását, amely műemlék és nem utolsó sorban a Perczelek hagyatéka. Mások azért, mert jó érzés bonyhádiként részese lenni ennek a közös sikernek.  Köszönöm, hogy ilyen sokan elfogadták a meghívásomat! Úgy fogalmazott: az álom beteljesülése – amelyért hosszú évek óta dolgoztak – elsősorban Magyarország Kormányának köszönhető, Potápi Árpád János, a térség országgyűlési képviselője és Süli János, a paksi bővítésért felelős miniszter támogató közbenjárásával. Amikor közösen kitűzték a június 16-ai ünnepség időpontját, még nem tudhatták, hogy sajnos egyik politikus sem lehet jelen az eseményen. Filóné Ferencz Ibolya emlékeztetett, az önkormányzat egyedi kérelme alapján a kormány 1 milliárd 567 millió 180 ezer forintot biztosított a sportpálya felújításával együtt a romos épületek és az őket körülvevő park újjászületéséhez. Nagyszerű érzésnek nevezte, hogy polgármesterként segíthette ezt a folyamatot. A teljes műszaki tartalom említése nélkül példaként felsorolta, hogy mi minden valósult meg a beruházás során. A lábazat rendbetételétől a falak szigetelésén, a tető megerősítésén, a nyílászárók és a padlóburkolatok cseréjén át az akadálymentesítésig, gyakorlatilag teljes egészében megújult a honvédtábornok szülőháza, amit a jelenlévők az ünnepséget követően szemügyre is vehettek. – Egy épület igazán akkor válik egy közösségi építménnyé, ha az megtelik azzal a tartalommal, amik mi magunk vagyunk, és ami a közösség maga: keresztény értékeivel, kultúrával, művészettel, közös történelmünkkel, hagyományainkkal. Ennek szellemében alakítottuk ki a megújult belső tereket. Az emlékszobában izgalmas műtárgyak mesélnek a Perczel család múltjáról. A felvidékiek és a németség is birtokba vehette az általuk berendezett termeket. Mint ahogy Kovács Ferenc festőművész, Feri bácsi is – a város támogatásával – maga rendezte be 50 festményből álló állandó kiállítását, amely egyben az életmű bemutatása is – mondta a polgármester. A kerti lakkal együtt hét darab kétágyas szoba, emellett a sportrekreációt biztosító helyiség várja az ide érkezőket. A létesítmény egyaránt szolgálja a Bonyhádi Sportcentrum szervezésében zajló edzőtáborokat, valamint a városba érkező vendégeket, szállást keresőket. Felemelő érzésnek nevezte újra birtokba venni azt a parkot is, amelyet Perczel Mór annyira szeretett. A park létesítése a XVIII. század végére tehető, végleges kialakítása az 1860-as évek után történt. A kert ekkor délen a mai Dr. Kolta László utca, nyugaton a Jókai utca külső vonaláig terjedt. Nyugati, északi és keleti oldalát összefüggő téglafallal kerítették be. Növény és állatvilága gazdag volt. 1975-ben a Tolna Megyei Tanács VB határozata alapján nyilvánították védetté. A felújítás révén sétautak és térvilágítás készült. A kihelyezett padok pihenésre, elmélkedésre csábítanak. A meglévő növényzet gondozása mellett újak telepítése történt. Fák, cserjék és virágok gazdagítják a megújult parkot, több mint ezer darab. – Mindezek ismeretében kijelenthetjük, hogy a megvalósult beruházás éppúgy szolgálja a támogatási célt, mint a civil közösségek, az itt élők javát – hangsúlyozta Filóné Ferencz Ibolya. A kúria 240 éves múltjából számunkra – folytatta – leginkább ismert időszak, amikor lánykollégiumként működött. 1964-ben Erdő Sarolta, Faludi Béláné került az intézmény élére. Sárika – egészen nyugállományba vonulásáig, 1993-ig – állt a kollégium élén, közel 30 éven keresztül. Rendkívüli személyiségének köszönhetően eseményekben gazdag, sokszínű élet jellemezte az intézményt. – A naptáramban február 9-én 10:00 órára ez a bejegyzés olvasható: Sári néni, Perczel 44. Izgatottan várta, hogy végig kísérjem a megújult falak között, ahol élete legszebb időszakát töltötte. A találkozó előtt néhány órával már csak a fiával beszélhettem… Hiszem, hogy ma is itt van velünk, hogy segít újra megtölteni e falakat lélekkel és tartalommal. Önöknek pedig köszönöm, hogy velünk együtt ünnepelnek, azt hiszem, hogy ma is elmondhatjuk: jó érzés bonyhádinak lenni – zárta beszédét a városvezető. Az ünnep emelkedettségét Csuja Imre Jászai Mari-díjas, érdemes- és kiváló művész szavalatai, Pókai Eszter klarinétjátéka és a Perczel Miklós Nemzetőr Bandérium Hagyományőrző Egyesület közreműködése emelte.

„Felelősség Perczelnek lenni”

Stílusosan – mégiscsak a honvédtábornok szülőházáról van szó – ágyú dörrenéssel adták át a felújított létesítményt, amelynek falait Kovács Ferenc festőművész alkotásai mellett Móser Zoltán akadémikus, Balogh Rudolf-díjas fotóművész képei is gazdagítják. – Nehéz szavakba önteni, hogy mennyire örülök a látottaknak! – fogalmazott köszöntőjében dr. Perczel András. A Széchenyi-díjas kémikus és biológus családi kötődéséből adódóan osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Ma még inkább azt érzem – amit egész eddigi életem során –, hogy felelősség Perczelnek lenni, kötelezettséget és belső tartást ad az ősök tisztelete. A maihoz hasonló események pedig megerősítik bennem, hogy jó itthon lenni, bízom benne, hogy a jövőben több alkalmam lesz Bonyhádra látogatni – jegyezte meg a professzor.

Vizin Balázs

Kapcsolódó képek