Podcastcsatornát is indít az új múzeumigazgató

A beszélgetésünk során elmondta, hogy mielőtt Bonyhádra került a baranyai megyeszékhelyen dolgozott egy régészeti kutatóközpontban. – Elsősorban nem egy igazgatói pozíció motivált, sokkal inkább az, hogy bekerüljek a múzeumi szférába, és erre itt, Bonyhádon volt lehetőség – idézte fel Gergő. Hozzátette, abból a szempontból nem volt ismeretlen számára a „terep”, hogy már sokat hallott az intézményről, sőt, a kiállításait is látogatta. Természetesen – folytatta – más dolog külsősként feltérképezni a kulturális értékeket, mint itt dolgozóként együtt lüktetni a mindennapokkal. De arra mindenképpen jó volt, hogy tudja, hova érkezik a sikeres pályázat után.

Az intézmény falai között sétálva arról beszélt, hogy az 1987-ben alapított múzeum mintegy 9000 tárgyat kezel, ezeknek csak egy töredéke látható kiállítva, de a fennmaradókkal is komoly munka van az állagmegóvásuk érdekében. Erre most van idő és kapacitás, hiszen a pandémia miatt nem látogatható a Völgységi Múzeum sem. – Ezek a tárgyak nem önmaguktól maradnak meg jó állapotban és az utókor számára: folyamatos törődést, ápolást, dokumentálást és szakértelmet igényelnek, erre összpontosítunk most, illetve az új feladatokra – jegyezte meg az igazgató, mialatt a székely és a sváb szobához, állandó kiállításhoz sétáltunk. Azon a véleményen volt, hogy a múzeum meglévő értékeinek megőrzése mellett új inspirációkat, kezdeményezéseket kell hozni a mindennapokba. Ez részben új kiállításokat jelent, valamint a meglévők modernizálását is. Mint fogalmazott, az intézmény szerencsére bővelkedik a bukovinai székely, a német és a felvidéki tárgyi örökségek felvonultatásában. Azt tervezik, hogy az állandóan látogatható kiállítások mellett specifikusabb, táj jellegű, időszaki bemutatókat is rendeznek majd, amibe a lakosságot is jobban bevonhatják. Például a közösségi média, a digitális tartalom- és értékközvetítés segítségével. Ez nem teljesen újkeletű, hiszen az intézmény korábbi vezetése már elindult azon az úton, amely a fiatal generáció megszólításához vezet. Dr. Farkas István Gergő úgy látja, már az óvodás korú gyermekeknél el kell kezdeni a szemléletformálást, ami idővel beérik, és amire iskolás lesz a fiatal, nem idegenkedik a múzeumok világától. Ehhez persze megfelelő kommunikációs csatornákat kell választani, és azokon keresztül üzenni nekik, hogy ne csak „poros tárgyak gyűjteményeként” tekintsenek az intézményre, hanem szellemi és kulturális értékek találkozásának színterére, ahol izgalmas és érdekes dolgok történnek. Remélhetőleg ez majd arra motiválja őket, hogy felkeressenek minket, vagy az internet segítségével virtuális tárlatvezetésen vegyenek részt. Az ingyenes hanganyag (podcast-csatorna) és a hónap műtárgya-sorozat elindítása is fontos építőköve lehet ennek.

Névjegy

Dr. Farkas István Gergő 1987-ben született Pécsett. A baranyai megyeszékhelyen járt általános iskolába, és ott is érettségizett a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumban. A Pécsi Tudományegyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen régészként, a Budapesti Corvinus Egyetemen közgazdászként diplomázott. Több idegen nyelven is beszél. Hobbija a terepfutás, elmondása szerint akkor nem régészként szemléli a tájat, persze vannak kivételek, hiszen a szakmája iránti szeretetét nem tudja és nem is akarja véka alá rejteni. A Völgységi Múzeum élére 2021. április 1-jén került.

Vizin Balázs

Kapcsolódó képek