Szebb környezet és kiváló műsor várta a majosi hölgyeket

Őt Kovács Mariann, Szabó Tamás és Fehérvizi István követte a színpadon, akik egy szép nótacsokorral kedveskedtek a jelenlévőknek. A tombolasorsolás előtt egy meglepetésprodukció is színesítette az estét: a 93 esztendős Papp Anna néni – akit Sárkány Szabolcs külön is köszöntött – két, szívhez szóló dalt adott elő, amely sokaknak könnyeket csalt a szemébe.

A tombolasorsolást és vendéglátást követően kezdetét vette a mulatság, amelyhez Simon Zsolt húzta a talpalávalót. Vizin Balázs, az önkormányzat kommunikációs munkatársa – a város vezetésének köszönetét tolmácsolva – hálás volt mindazoknak, akik az elmúlt időszakban szerepet vállaltak a művelődési ház felújításában. Mint fogalmazott, Filóné Ferencz Ibolya polgármester tavaly márciusi ígéretéhez híven, elindult az épület rendbe tétele az önkormányzat segítségével. Még nem tekinthető befejezettnek a beruházás – folytatta –, ugyanakkor már a mostani nőnapi programot is szebb, barátságosabb környezetben tarthatták meg. Ezen az állásponton voltak a majosiak is: az általunk megkérdezettek elismerően szóltak a városvezetés kezdeményezéséről.

Szabó Tibor alpolgármester beszéde:

„Mi a nő nekünk? Az egész világ maga, a szüntelen változás,
Az anya, akinek testén át e világba léptünk, az első és végtelen önfeláldozás.
Ő őrzi első lépteink, törli le könnyeink, testéből etet, szeretetéből nevel,
Mindig megbocsát, ha kell, és soha nem enged el, ő a fény, a meleg és minden, ami jó,
semmihez sem fogható és semmivel sem pótolható.”

Tisztelt Hölgyeim, kedves Vendégeink!

A munkahelyemen, az intézményekben, a családomban sok szép és okos, kedves, talpraesett nő vesz körül, akik szinte észrevétlenül megoldják a közösség, a család ügyes-bajos dolgait.
Példásan elvégzik a feladatukat, miközben otthon is helytállnak. És mindez olyan természetes számunkra, hogy csak ilyen alkalmakkor gondolja végig az ember, hogy mennyi fontos munkát, nélkülözhetetlen tevékenységet végeznek szinte kizárólag nők. Az ápolónők, nővérek, gondozónők, óvónők, tanítónők, takarítónők nevében is benne van, hogy pár kivétellel nők végzik ezt a tevékenységet. Mint ahogy otthon is.

Sok ember él egy asszonyban, és a nő mindegyik tud lenni: szerető, és, szakács, pincér, takarítónő, vendéglátó, sokszor gazdasági vezető, anya, tanácsadó, gyógyító, kedves nővér, nagymama, királyné, sőt, Királynő, azon
kívül lelki társ, jó barát és pszichológus.
Tudja, mikor kell szidni és dicsérni a társát. Mikor kell fölnézni rá, s mikor kell úgy tennie, mintha fölnézne rá. Tudja, mi a férfiönérzet és férfihiúság, a férfi ész és férfi butaság. Tudja a társát láthatatlan eszközökkel befolyásolni. Meg tud szépülni. Ha kell, meg tudja szelídíteni a férjét, mint a vadlovat, és bátorítja, ha gyáva. Boszorkány, mágus és Hófehérke tud lenni, akibe mind a
hét törpe szerelmes.
Társa a férfinak. Harcostársa. Bajtársa. Cinkosa. Sorstársa.
Sok férfi szereti, ha csinos a párja és nőként viselkedik, otthon elvégzi a házi munkát, szeret főzni, rendben tartja a házat, cserébe viszont férfimunka maradt például a favágás, a szerelés vagy a rakodás. Működik a hagyományos munkamegosztás az egyenjogúság mellett is. Akkor miért van mégis kiemelt ünnepe a nőknek, és a férfiaknak miért nincs? Vajon csak a hagyományok miatt?
Szerintem nemcsak a hagyományok, hanem a szeretet is győzött ezen a területen. Hiszen rengeteg szeretet van az olyan egyszerű mozdulatokban, amiket csak nőktől látni, mint például ahogy édesanyám a tányéromba meri a levest, ahogy a lányom, szemeit tágra nyitva felnéz rám vagy, ahogy a kolléganőim rám mosolyognak, amikor belépek a munkahelyemre, ahogy a nővér eligazgatja a takarót a kórházi ágyamon, vagy éppen ahogy a virágboltban az eladónő gondosan elrendezgeti a kiválasztott virágokat.
Ezt a szeretetet természetesen nem évente egy napon kellene viszonozni, hanem mindig hálásnak kell lenni érte, viszont ez a nap lehetőséget biztosít a szimbolikus köszönetnyilvánításra. Hálás vagyok érte, hogy a lányom egy olyan világban fog felnőni, amiben nem számít másodlagos állampolgárnak csak azért, mert nőnek született. Ahol bátran élhet, tanulhat, dolgozhat, utazhat, álmodhat és szerethet. Ahol jó nőnek lenni, és jó férfinak lenni, és ahol a férfiakkal együtt a nők egy kiegyensúlyozott, harmonikus társadalmat alkotnak.

Kedves Majosi hölgyek!

Végül a következő gondolattal szeretném köszönteni Önöket:

„…A közeledő tavasz, az első virágok megjelenése teszi még szebbé ezt a márciusi napot, amelyen az emberiség szebbik-és mondjuk ki bátran, jobbik-felét, a férfiak életének megszépítőit, a nőket köszöntjük. Minden férfi életének alapját két nő határozza meg. Az első: az Édesanyja,a második: az első szerelme. Ez az ünnep egyre inkább kifejezi mindazt, amit a férfiak a nőkkel szemben éreznek: szeretetet, tiszteletet, megbecsülést, gyengédséget, szerelmet…..”
Legyen mosolygós ünnepük, mert megérdemlik!

Forrás: BVÖ

Kapcsolódó képek