Tanulmányúton Szlovéniában

A Völgységi Többcélú Kistérségi Társulás polgármesterei, jegyzői, valamint munkaszervezete közel húsz fős csapata tanulmányúton vett részt a szomszédos Szlovéniában. Az utazás fő célja a muravidéki magyarság életével, valamint a szlovéniai falusi turizmussal és turisztikai fejlesztésekkel való megismerkedés.

Az utazókat a lendvai Templom téren Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) elnöke fogadta. A kis delegáció a 2000-ben avatott Szent István-szobornál koszorúzott, majd a társulás elnökével rövid interjút készített a helyi média. A közeli Bánffy Központban kötetlen beszélgetés keretében ismerhettük meg a muravidéki magyarság életét Zver Ilona, a Szlovén RTV magyar műsorokért felelős vezérigazgató-helyettese, valamint a Bánffy Központ igazgatója, Kepe Lili jóvoltából.

A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet keretén belül működő Bánffy Központ 2004. augusztus 20-tól működik széleskörű szolgáltatást biztosít a magyar kultúra ápolására és közvetítésére; kiállító tereivel, magyar könyvesbolttal, Irodalmi Kávézóval és internetes szobával szolgálja a körülbelül tízezer fős (2009-es népszámlálás szerint 6. 243 fő) magyarságot. A 25 művelődési egyesület 35 művészeti csoportot magas színvonalon működtet. Szépirodalmi könyvek (mese, vers) kiadásával, irodalmi folyóiratok megjelentetésével (Muratáj, Naptár) kapcsolatos feladatokat is ellátnak. Kárpát-medencei és anyaországi kapcsolatokat ápolnak. A szlovén törvények adta lehetőségekkel élve, folyamatosan működő gazdag műsorkínálatú televíziót működtetnek a Szlovéniai RTV keretein belül. A szlovéniai magyarság fennmaradásának kulcsát a magyar nyelvű oktatás biztosításában látják, hiszen ennek hiányában egyre gyorsabban olvadnak be a többségi társadalomba.

Lendva további nevezetességeit Patyi Zoltán, művelődésszervező mutatta be számunkra. Megtekintettük a Makovecz Imre tervei alapján épült Lendvai Kultúrház csodálatos épületét, mely színházi előadásoknak is otthont ad. Egy meredek kaptatón, gyalogszerrel értük el a Bánffy Várkastélyt, mely jelenleg Lendvai Galéria és Múzeumként működik. Az intézmény számos állandó és időszaki kiállításnak ad otthont – többek között Lendva híres szülöttének – Zala György, szobrászművész emlékszobájának, ahol leghíresebb alkotásának, a budapesti Hősök Terén található szoborcsoport bronz-makettjei láthatóak. Számomra érdekes volt még a Hetesi Népi Textilkultúra kiállításanyaga, melynek geometrikus mintái rokonságot mutatnak a bukovinai székely vászonszőttesek mintakincsével.

Kanyargós, szűk szőlőhegyi úton közelítettük meg az alsólendvai Szentháromság-kápolnát, melyben megtekintettük Hadik András édesapjának, Hadik Mihálynak a múmiáját. A kápolna 1912-től a Hajós család temetkezési helye. A fali márványtáblán a család fejének nevénél a következő olvasható: „kakasdi Hajós Mihály kir. tanácsos, ügyvéd. Született Kolozson 1836. szeptember 15. Meghalt 1912. augusztus 10.” Sajnos a helyieknek sem volt adata arra, hogy a Hajós família miért viseli a „kakasdi” jelzőt. A válasz kutatást igényel.

Lendva szőlőkkel borított dombjainak egyikén, gyönyörű környezetben található a Cuk Parasztgazdaság és Borpincészet, ahol kis társaságunk fantasztikus vendéglátásban részesült. A családi vállalkozás 14 embernek ad állandó munkát (7 családtag, 7 alkalmazott), az idénymunkákat alkalmi munkavállalókkal oldják meg. A vállalkozás több lábon áll: 30 hektáron gazdálkodnak; állattenyésztéssel, gabonatermesztéssel, szőlőműveléssel, bortermeléssel, saját termékek előállításával (késztermékek, száraz füstölt áru, lekvár, méz, ajvár, savanyúság, sajt stb.), falusi turizmussal (szállóvendégek és csoportok vendéglátásával egyaránt) foglalkoznak. A vidéki adottságok sokoldalú és magas színvonalú felhasználásának voltunk szemtanúi. A család önerőből felépített házára épített vállalkozást, lépésről lépésre építették ki európai uniós és egyéb pályázati forrásokat felhasználva. A Cuk név marketingje, a tulajdonosok mentalitása tökéletes példája annak, hogyan kell a vendéglátást, a helyi termékeket, értékeket és a hagyományt színvonalas formában értékesíteni.

A tanulmányút további részében Szlovénia nevezetességeit tekintettük meg: a Predjamai Várat, a Postojnai cseppkőbarlangot, a Lipicai Ménest, Piran kikötővároskát, valamint Bled hegyi városkát.

S mielőtt összegezném a látottakat, néhány csupasz tény: Magyarország területe: 93 ezer négyzetkilométer, a lakosság száma: közel 10 millió, Szlovénia területe: 20 ezer négyzetkilométer, a lakosság száma: 2 millió. Bár kis ország, fantasztikus földrajzi adottságokkal rendelkezik. Turisztikai szempontból szinte maximális a kínálata: a dimbes-dombos vidéktől a sziklás ormokig, az erdőkkel borított hegyekig, a hegyi patakoktól, a tavakon át a tengerig mindent megtalálhat az érdeklődő. A természeti és épített látnivalók „fogyasztásra készen”, csomagokban állnak a turisták rendelkezésére; vonalkóddal ellátott, több helyszínre és időpontra szóló jegyek, a „kötelezően választható” tolmács, az adott látnivaló jelképével ellátott ruházat, jegy, prospektus, a szolgáltatások minősége és szervezettsége egy központilag nagyon átgondolt turisztikai koncepciót takar. Minden átlátható, nyomon követhető, igazolható, azaz pontos adatok birtokában bárhol és bármikor javítható a rendszer egésze vagy egyes részei. A jegyek ára nem magyarországi ugyan, de a szolgáltatás színvonala is lényegesen magasabb, s nem utolsó szempont, hogy milyen nagy létszámú foglalkoztatottnak biztosít megélhetést.

A tanulmányút nagyon tanulságos volt, eredeti ötleteket és hasznos tapasztalatot biztosított a Völgységi Többcélú Kistérségi Társulás polgármesterei és munkaszervezete számára. Reményeim szerint többet hasznosítani tudunk a további munkánk során.

                                                                      Szarvas Irén

                                                   közművelődési és múzeumi referens

                                Völgységi Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezete