+
Bezárás Menü
0°C
2024. április 15.
Anasztázia, Tas
Facebook Youtube Instagram
Bonyhád - Befektetőbarát település

Ügyfélfogadási rend változás
Videók

ÖSSZETARTOZUNK - TRIANON 100 FILM


A városi piac látványterve

A várost bemutató kisfilm
A várost bemutató kisfilm


Imázsfilm Tolna megyéről
„Felelősségünk és kötelességünk emlékezni”

„Felelősségünk és kötelességünk emlékezni”

A magyarországi németek elhurcolására, internálására és kitelepítésére emlékeztek pénteken Bonyhádon, a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban. Mint az az intézmény könyvtárában zajlott programon elhangzott: 1945 januárjában kezdődött a magyarországi németek kálváriája.

Az első csapás a málenkij robot volt. A Vörös Hadsereg a 2. és 3. Ukrán Fronttal megérkezett Magyarországra; válogatás nélkül vitték el a németeket munkaszolgálatra. Az 1945 tavaszán kezdődő internálás, majd a vagyonelkobzás és elűzetés pedig végképp megpecsételte az addig a Völgységben többségben élő nemzetiség sorsát. Közvetlenül a második világháború lezárását követően, a kollektív bűnösség elve alapján Magyarország területéről 1946. január 19. és 1948. június 30. között megközelítőleg 200-220 ezer német nemzetiségű embert telepítettek ki Németországba. Közép- és Kelet-Európában csaknem 13 millió embert űztek el vagy hurcoltak el hazájából. Az eseménysorozatra emlékezve jelölte ki a Magyar Országgyűlés 2012. december 10-én január 19-et a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává. A dátum szimbolikus: 1946-ban e napon hagyta el Magyarországot – egész pontosan Budaörsöt – az első vonatszerelvény, amely az elüldözött német nemzetiségű lakosokat szállította Németországba. – 1945. január 2-án a következő hirdetményt dobolták ki Bonyhádon:
„A munkára kijelölt németajkú lakosság holnap, 3-án, délelőtt tíz órára tartozik a gimnáziumban jelentkezni. Mindenki vihet magával meleg ruhát, 2 pár jó lábbelit, 3 pár alsóneműt, ágyneműt, a szükséges edényt és 15 napi élelmet (...) Aki a parancsnak nem tesz eleget, orosz hadbírósági eljárás és haditörvényszék elé kerül...” – idézett egy korabeli feljegyzésből Potápi Árpád János. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője hozzátette, a bonyhádi gimnázium épülete volt a gyűjtőhely, azonban nemcsak a helyieknek kellett ide jönnie, hanem a környező település lakóinak is. Január 5-én és az ezt követő napokban indult el a „németes hangzású” emberek „erőltetett menete”. Az emberek csomagjait lovaskocsikra rakták, őket pedig gyalog hajtották Bátaszékre, majd onnan tovább Bajára, az ottani nagy gyűjtőtáborba, ahol bevagonírozták és malenkij robotra hurcolták el valamennyiüket. – Közel fél évszázadon keresztül erről még beszélni sem volt szabad. Míg az I. világháborús hősöknek törvény alapján állítottak a településeken emlékműveket, addig a II. világháború áldozatainak sírjait sem lehetett ápolni. Potápi Árpád János kiemelte, a németek válogatás nélküli kitelepítése a több évszázados történelmükre tekintettel azonban nemcsak fájdalmas döntés volt, hanem jó néhányukra nézve igazságtalan is, különösen Bonyhádon. A későbbi kitelepítések Bonyhádon mintegy 2000 embert sújtottak. Az egész folyamat lezárásáig a Dél-Dunántúlon közel 70 000 ember napjai teltek létbizonytalanságban. – A magyarországi németek elszenvedték a menekülést, a munkaszolgálatot, a vagyonelkobzást és a kitelepítéseket, sőt ennél többet is – emelte ki a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki mellett Krémer György, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának szekszárdi regionális irodavezetője is beszédet mondott a megemlékezésen. Úgy fogalmazott: felelősségünk és kötelességünk megemlékezni, az elődöket ért megpróbáltatások előtt fejet hajtani és felhívni az utókor figyelmét arra, hogy ilyen szörnyűség nem ismétlődhet meg a történelemben. A megemlékezés koszorúzással kezdődött a Tolna Megyei Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emlékművénél. Annál az alkotásnál, amelyet 2022-ben avattak fel a Magyarországi Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emléknapja alkalmából szervezett állami megemlékezésen. A Petőfi gimnázium falán található emléktáblát és az ugyancsak az intézmény előtt álló Elhurcolás szobrát is megkoszorúzták a jelenlévők, a völgységi város vezetése nevében Filóné Ferencz Ibolya polgármester hajtott fejet. A résztvevőket Gűth Tamás, az iskola igazgatóhelyettese köszöntötte. A gimnázium könyvtárában a megemlékező beszédek előtt és után a Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület Rónai Józsefné kórusa készült műsorral, majd a Heimatlos című dokumentumfilmet vetítették le. A szervező Bonyhádi Német Nemzetiségi Önkormányzat nevében Köhlerné Koch Ilona elnök mondott köszönetet mindazoknak, akik részt vettek a programon. Kiemelte, hogy a gimnázium falán 1995 óta őrzi tábla az elhurcolás emlékét. A szobor pedig a Bonyhádról elhurcolt lakosoknak állít emléket, rajta 217 névvel.

Vissza
E-ügyintézés
Eseménynaptár
Programajánló
További programok
Bonyhádi TermálfürdőBONYCOMFűtőmű Kft.Mezőföldvíz