+
Bezárás Menü
0°C
2024. március 01.
Albin, Albina
Facebook Youtube Instagram
Bonyhád - Befektetőbarát település

Ügyfélfogadási rend változás
Videók

ÖSSZETARTOZUNK - TRIANON 100 FILM


A városi piac látványterve

A várost bemutató kisfilm
A várost bemutató kisfilm


Imázsfilm Tolna megyéről
Füller Imre már dédapjának is magyartarkák mellett segített

Füller Imre már dédapjának is magyartarkák mellett segített

Dr. Füller Imre, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója idén több elismerésben is részesült Bonyhádon. Tavasszal a város Perczel-díjjal, nemrégiben pedig a Bonyhádi Öregdiákok Szövetsége Gyalog István-díjjal ismerte el tevékenységét.

– Már a kisvejei családi gyökereim is az állattenyésztés irányába tereltek, nagyon szerettem dédapámnak segíteni, akinek mindene volt az állattenyésztés, a magyartarka – idézte fel emlékeit dr. Füller Imre. Édesapja mindig azt mondogatta neki, hogy tanuljon és tanuljon, mert az embertől két dolgot nem vehetnek el: a tudását és a becsületét, azokat neki kell odaadnia. Nem véletlen hát, hogy a neves bonyhádi gimnáziumba került, ahol az akkor egyik legaktívabb és legjobb, egyébként fizika-matematika szakos osztályba és kollégiumba került. Máig nagyon szívesen emlékszik vissza azokra az időkre. Pályaválasztásnál ugyan a szíve a biológusi pálya és az etológia irányába húzta, ilyen szakra csak igen magas pontszámmal lehetett bejutni. Mivel annak idején csak egy helyet lehetett megjelölni, inkább biztosra ment, így a keszthelyi agrártudományi egyetemre adta be a jelentkezését. Kedvenc területe azonban végigkísérte a pályafutását, szarvasmarha etológiából írta agrármérnöki szakdolgozatát, és sok hasznát látta későbbi munkája során is, hogy elmélyült az állatok viselkedésének tanulmányozásában.

Dolgozni Kisvejkén kezdett, ahol 800-as magyartarka állományról kellett gondoskodnia, majd a Pannónia Szövetkezethez került. A bonyhádi telep vezetője lett, majd a teljes állattenyésztési ágazaté, ami összesen 800 magyartarkát, 3000 juhot és 110 halastavat jelentett.

A rendszerváltás idején nagy kérdés volt, hogy mi lesz a termelőszövetkezetekkel, szét fognak-e hullani. Ekkor még elvégezte a közgazdasági egyetemet is. A Pannónia azonban nem bomlott fel, sőt megerősödött, részvénytársaság lett, ő pedig sokáig tagja volt az igazgatóságnak.

A Magyartarka Tenyésztők Egyesületét 1989-ben alakították meg, amelynek szakbizottsági, majd elnökségi tagja volt. A 2000-es vezetőségi választásnál felkérték, hogy vállalja el az ügyvezető igazgatói feladatokat, amelyeket azóta is ellát.

Tenyésztői szervezetként a munkát koordinálva, a törzskönyveket kiadva elsődleges feladatuk a fajta fennmaradásának és fejlődésének biztosítása.

A magyartarka veszélyeztetett fajta, mivel 7500 alatt van az aktív állománya, azon állatok száma, amelyeknek igazoltan 87,5 százalék vagy a feletti a magyartarka vérhányada. Egyébként a teljes állomány 60 ezerre tehető.

A szervezet nagyon szép fejlődési ívet írt le. A 2000-től a tagszám 365-ről 1500 fölé emelkedett, a felügyeletük alá tartózó tehenek száma pedig 9 ezerről 31 ezerre gyarapodott. Az egyesületnek önálló újsága, honlapja van, a megnövekedett létszám miatt 7 régióban küldötteket választanak, regionális értekezleteket tartanak.

Mindig fejlesztenek, most éppen a húshasznú termelés ellenőrzést helyezték egy központi szerverre, amelyen keresztül a gazdák egy adatbázisban tudják vezetni és lehívni az adataikat.

Az ügyvezetői koordinációs munka, nem jelentette a gyakorlattól való elszakadást. A Pannónia Szövetkezetnél is engedélyt kapott rá, hogy bármikor mehet „szagot szívni”, és ügyvezetőként is minden évben legalább egyszer végig kell látogatnia a termelés ellenőrzött tenyészeteket.

Mint elmondta, évtizedek óta keresleti piacra termelnek, de sajnos az állatok elsősorban „lábon” hagyják el az országot. A gazdák többnyire a még fiatal borjakat adják el, mert nem éri meg itt felhizlalni őket. A magyartarka húsa egyébként nagyon jó, szépen márványozott, az izmok között szép pöttyökben, jó arányban jelenik meg a faggyú. Kiváló steak alapanyag is.

Természetesen náluk a családban jócskán meghaladja a néhány kilós magyar átlagot az éves marhahús-fogyasztás, fogorvos felesége, valamint felnőtt lányai, Eszter és Zsuzsa kedvence is a steak. Ő maga a mustáros, paprikakrémes pácban érlelt változatra esküszik.

Nem elterjedt a fogyasztás

Annak, hogy hazánkban nem igazán elterjedt a marhahús fogyasztása, több oka is van. Történelmi tény, hogy a török időkben a marhákat elhajtották a megszálló seregek, a magyaroknak maradt a sertés. Az elmúlt évtizedekben sem lett gyakoribb a magyar konyhákban, amiért az is felelőssé tehető, hogy a legjobb minőség exportra került. A rosszabb minőség pedig nem hozta meg a kedvet a fogyasztáshoz. További tényező a magasabb ár, ami viszont ár-érték arányban nem tekinthető relevánsnak figyelembe véve, hogy a sertéshús elkészítése során 25, míg a marhahús mindössze 5 százalékot veszít a súlyából.

Tarkamarha Fesztivál

Húsz évvel ezelőtt Füller Imre a kakasdi telepvezetővel nosztalgiázott arról, hogy milyen jó volt régen, amikor az állatorvosok, állattenyésztők kistérségi szakmai fórumokon találkozhattak, tapasztalatot cserélhettek. Akkor csatlakozott hozzájuk Kiszler Gyula főállatorvos, aki azt mondta, hogy nem nosztalgiázni kell, hanem megszervezni. Neki is láttak, és Kakasdon tető alá hozták az első állategészségügyi tanácskozást. Később egy lelkes bonyhádi csoport fesztivál témát keresve a magyartarka, a környék jellegzetes fajtája mellett tette le a voksát. Úgy gondolták, hogy jó alap lehet a rendezvénynek a szakmai tanácskozás. A felépítés azóta sem változott, az első nap a szakmáé, a második a mulatságé. Az egyesületi tagok adják össze a húst, amiből idén is több mint egy tonna fogyott. Nagy sikere van a fotópályázatnak is, amelyre mintegy 350 alkotás érkezett, és amelyből egy válogatást a debreceni és a keszthelyi agrártudományi karon is kiállítottak.

Szakmai szervezeti tagságok, címek, elismerések

Dr. Füller Imre több ciklus óta a Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, az Európai Hegyitarka Szövetség, valamint a Szimentáli Világszövetség elnökségének tagja. 2009 óta az európai szövetség alelnöke.

Szintén 2009 óta a Debreceni Egyetem, 2010 óta a Pannon Egyetem Keszthelyi Mezőgazdaságtudományi Karának címzetes egyetemi docense.

2012-től a Tejszív alapítvány kuratóriumának elnöke.

2010-ben Ujhelyi Imre díjat kapott a magyartarka tenyésztésben és tenyésztés-szervezésben elért kimagasló munkája elismeréseként. 2012-ben Guba Sándor emlékéremmel tüntették ki. Bonyhád Város Önkormányzata 2016-ban Perczel Díjban részesítette, a Gimnázium Igazgató Tanácsa és a Bonyhádi Öregdiák Szövetsége pedig Gyalog István-díjjal ismerte el.

Forrás: Tolnai Népújság/Hargitai Éva

Vissza
E-ügyintézés
Eseménynaptár
Bonyhádi TermálfürdőBONYCOMFűtőmű Kft.Mezőföldvíz