+
Bezárás Menü
0°C
2024. február 21.
Eleonóra, Norina
Facebook Youtube Instagram
Bonyhád - Befektetőbarát település

Ügyfélfogadási rend változás
Videók

ÖSSZETARTOZUNK - TRIANON 100 FILM


A városi piac látványterve

A várost bemutató kisfilm
A várost bemutató kisfilm


Imázsfilm Tolna megyéről
Kosnás Árpád vehette át idén a Merész Konrád-díjat

Kosnás Árpád vehette át idén a Merész Konrád-díjat

Kiemelkedő és eredményes oktatói-nevelői, vezetői és közösségi munkája elismeréseként Kosnás Árpád vehette át idén a Merész Konrád-díjat az augusztus 20-ai bonyhádi ünnepségen. A Vörösmarty Mihály Művelődési Központban zajlott programon Szabó Tibor alpolgármester mondott beszédet – kiemelve az államalapítás ünnepének jelentőségét, ma is aktuális üzeneteit. Aradi András evangélikus esperes, Mészáros Zoltán református lelkész és Wigand István katolikus plébános áldotta meg az új gabonából sült kenyeret: a folyton megújuló élet jelképét. Az önkormányzat és a COLONIA Alapítvány által meghirdetett Virágos Bonyhádért! díjakat is a program során adta át Lőrinczné Dávid Mária, a civil szervezet elnöke és Szabó Tibor. Dobondi Györgyné, Inczéné Szücs Ibolya, Kaufmann Konrádné, Kelemen Ferencné, Kozma Árpádné, Rippert Zoltánné, Rittinger Antalné, Bayer Péter, a Bonyhádi Gondozási Központ és a Perczel Kert. 7. társasház részesült elismerésben. Ezt követően került sor a COLONIA Alapítvány tanulmányi ösztöndíjainak átadására. Csernik Nóra, Erményi Léna, János Nóra, Pókai Ágnes, Pókai Lilla és Városi Roland tanulmányi előmeneteléhez járult hozzá a város alapítványa. A díjazottak mellett a program során többször színpadra lépő Bonyhádi Székely Körnek tapsolhatott a közönség.

Szabó Tibor alpolgármester úr ünnepi beszéde:

Tisztelt Ünneplő és Emlékező Közösség!

Kedves Bonyhádiak!


Hogy mit gondol egy nép a saját múltjáról, az úgyannyira meghatározó, mint az, ami valójában, a történelem során történt. Szerencsés sorsú, egészséges öntudatú népeknél a múltról alkotott kép egybeesik a tudományosan igazolt valósággal. Sikertelen népek káros szokása, hogy a jelen kudarcai elől menekülve, a dicső múltban keresik az önigazolást.
Nekünk, magyaroknak a sok balszerencse mellett bőven akadnak a történelmünkben olyan korszakok, amelyekre méltán büszkék lehetünk. Ilyen az államalapítás időszaka is, amikor véglegesen eldőlt, hogy sikerül gyökeret eresztenünk a Kárpát-medencében és saját jogon bekerülnünk az európai népek nagy családjába.
Az önálló államiságnak szinte minden kelléke az ezer évvel ezelőtti államalapítás időszakából eredeztethető: a hétköznapi élet szabályozásának írott jogra alapozása, az egyházi hierarchia kiépítése, az ütőképes országvédelem megszervezése, vagy éppen a stabil közigazgatás bevezetése. A Szent Istváni vármegyerendszer ezer éven át dacolt az idővel.
A magyar állam létrehozása, megalapítása, kiépítése, megszilárdítása és európai integrálása korszakalkotóan hatalmas teljesítmény, Szent István királyunk nevéhez fűződik, sikereinek titka pedig egyensúlyteremtő képességében rejlett.
Bár műve egy hosszabb folyamat lezárása, amelyben apjának, Gézának is elévülhetetlen érdemei voltak, mégis az ő nevével azonosítjuk az államalapítást. Egészen különleges személyiségként a folyamatos külső és belső támadások közepette is képes volt máig maradandót alkotni, s végül a magyar államiság alapjait megszilárdítani.
De még ennél is izgalmasabb kérdés, hogyan tudta rákényszeríteni a gyökeres életmódváltást azokra a harcban edzett szabad magyarokra, akiktől fél Európa rettegett.
Mindenekelőtt a Nyugat-Európában már több évszázada jól működő modellt ültette át, természetesen figyelembe véve a hazai adottságokat és nemzeti sajátosságokat. Pontosan értette, hogy a fejlett világhoz való alkalmazkodás, a megmaradás egyetlen, jövőbeni záloga. Nem keverte össze az erőt az erőszakossággal. Következetesen és igazságosan járt el. A törvényt mindenkivel megtartatta és stabil gazdasági és társadalmi viszonyokat teremtett. Nem ütközött öncélúan, tudott kompromisszumot kötni, szót értett a külföldi nagyhatalmakkal, és kíméletlen volt azokkal szemben, akik a fennálló rend ellen léptek fel.
Higgadt, józan politikus volt, aki soha nem élt vissza erejével, de ha kellett, akkor hezitálás nélkül használta azt. Következetesen ragaszkodott álláspontjához. Tehette is ezt, hiszen olyan komoly haderő állt mögötte, amely képes volt visszaverni a külső támadásokat.

Kedves Bonyhádiak!
István király kemény küzdelmet vívott saját népével is. Mindenáron el akarta fogadtatni, amit helyesnek tartott az ország és nemzete megmaradása szempontjából.
Követve apját nyugat felé fordult, s megnyitotta az ország kapuit a kereszténység előtt. Bizánc helyett Rómát választotta. A történelem pedig őt igazolta, bebizonyosodott, hogy bármilyen fájdalmas is volt, sikerre vezette népét. Múltunk más időszakaiban azonban gyakran ennek ellenkezőjét is megtapasztaltuk. Sokszor saját érdekeiket hazudták közérdeknek a vezetők, vagy csak álmokba ringatták magukat, és a társadalom többsége helyesen érezte: rossz úton járunk, rossz ösvényt taposunk.
Úgy gondolom, mindenkori személyes kötelességünk, hogy felelősen mérlegeljünk, e szempontok mentén vizsgáljuk, vajon helyes úton járunk-e?
Nos, ennek szellemében ma is úgy emlékezünk Államalapító Szent István királyunkra, mint, aki hatalmas és maradandó művet, értéket hagyott maga után, aki a kortársak, sőt az utódok szemében is jogosan és méltósággal viselhette a királyi címet. Méltán lehet igazi példakép, akitől máig van mit tanulnunk. Mi, Bonyhádiak jól tudjuk, történelmünk a saját kincsesládánk. Ennek a kincsnek a legértékesebb darabja pedig a szépséges táj, a nekünk életet adó hazánk, Pannonia, melynek neve és jelentése némely irodalmi források szerint a nyár végi termés bőségére, sőt a gabonabőségre is utal. Nem véletlen, hogy ezen a napon, Államalapító Szent István király kitüntetett ünnepén új, friss és ropogós, magyar kenyeret áldunk meg, szelünk fel, majd bő adakozással osztjuk meg az áldott étket honfitársainkkal, szimbolizálva ezzel a közös sorsunk megosztásának fontosságát is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Bonyhádiak!
Ünnepelni csodálatos, mivel az ünnep az együttlétről, a közösségről, hitünkről, tiszteletünkről, örömünkről szól.
De nem mehetünk el ma, a 2023-as év ünnepén amellett, ami a világban zajlik. Háború, fenyegetettségek, veszélyek. Olyan veszélyek, amiről egyikünk sem gondolta volna, hogy a XXI. században szembe kell majd néznünk.

Mit kell tennünk, mit tehetünk ebben a helyzetben?
Kezdésként önmagunkba kell néznünk, megerősítve legbelül mindazt, ami a mindennapjainkban megtarthat minket, ami a legfontosabb érték számunkra. Ha megerősítettük magunkat, akkor biztonsággal tudjuk támogatni családunkat, barátainkat, szeretteinket, közösségeinket. Hinnünk kell alapértékeinkben, mert ezek az egyetemes emberi alapértékek. Gondoljunk arra, hogy Szent István király óta hány és hány veszélyen segítette át, és tartotta meg a hit, remény és szeretet a magyarságot!
Össze kell fognunk, egymást kell erősítenünk. Mert mi, magyarok erős és összetartó közösség voltunk, vagyunk és hiszem, hogy leszünk!
Ma, nemzeti ünnepünkön, azt kívánom Önöknek, magunknak, hogy mindig legyen kenyér az asztalunkon, hit a lelkünkben és szeretet az asztalt velünk körbeülők szívében.

Köszönöm, hogy az új kenyér és Szent István király ünnepén meghallgattak!

 

Vissza
E-ügyintézés
Eseménynaptár
Bonyhádi TermálfürdőBONYCOMFűtőmű Kft.Mezőföldvíz