A Tolna megyébe 1946-48 között Csehszlovákia területéről kitelepített magyarok szükségét érezték annak, hogy a szülőföld iránti hűségből a meglévő határon túli magyarsággal élő kapcsolatot ápoljanak. Erre kiváló alkalom a Felvidékiek Találkozója, melyet minden évben pünkösdhétfőn tartunk. Erre a találkozóra a rokoni és baráti kapcsolatok segítségével az ország különböző pontjairól és a határon túlról érkezett testvéreinkkel közös megemlékezést, egy-egy településsel nagyszabású kulturális bemutatkozót tartunk. Ezen a napon a helyiek is bemutatkoznak.
A Felvidékiek Kórusa természetesen felvidéki népdalokat énekel. Szerepel még a dalaink közt a Benes dekrétumok következtében hazájukból elüldözöttek búcsúztatására íródott felvidéki kitelepítési dalcsokor. A Völgység Táncegyesület felvidéki táncokat mutat be.
Az egyesületi tagok otthon elkészítik a jellegzetes felvidéki ételét a knédlit, süteményeket, a libancit, a mákos pogácsát, a keszölcés lepényt, a siskát, a túrós lepényt, a pozsonyi kiflit és más finomságokat.
A város csoportjai kölcsönösen szerepelnek egymás rendezvényein. Így a székelyek, németek.
Az eseményt beszélgetés, kapcsolatok ápolása és felvétele követ. A találkozónk eredménye, hogy testvértelepülési szerződések felvételében sikerült teret biztosítani, szoros kapcsolatokat létrehozni, erősíteni a települések polgármestereinek és azok képviselő testületeinek. Például: Tardoskedd – Bonyhád, Kakasd –Deáki, Zomba –Alsószeli, Mórágy – Fél között megkötötték ezeket a testvér települési szerződéseket. A találkozóinkon a polgármesterek megismerték egymást, beszéltek a településeikről, a kölcsönös lehetőségeikről, melyekben a közös terveiket kialakították. Jó kapcsolatokat ápolunk még Kismácséddal és Udvarddal. Mindkét településnek vannak magyar testvértelepülései, de azok már korábbiak, sajnos nem rokoniak.
Az egyesület példája alapján és segítsége következtében alakult hozzánk hasonló felvidéki egyesület vagy baráti kör Bátaszéken, Hajóson, Pécsváradon. (Palotabozsokon, Magyarbólyban, Lánycsókon és még számos településen, ahol nagyobb létszámban vannak felvidéki magyarok, szintén alakultak felvidéki baráti társaságok, melyekkel élő kapcsolatot tartunk. Rendszeresen meghívjuk a rendezvényünkre. Számukra is lehetőséget biztosítunk a műsorban való fellépésre.) Az ünnepi műsorban minden település a saját felvidéki hagyományait, dalait mutatja be. Beszámolnak a községük fejlődéséről, elért eredményeiről. A Felvidékiek Egyesületének van egy népdalköre, amely a szülőföldi felvidéki dalokat ápolja, illetve meghívás esetén évente fellépünk a fent említett szlovákiai magyar települések falunapjain.
Lassan 20 éve már, hogy találkozunk pünkösd hétfőn. A szétszóródott felvidékieknek lehetőségük van nagy számban találkozni rokonokkal, ismerősökkel, barátokkal. Vannak olyan családok, melyek Szarvastól Szigetvárig lettek elszórva, kitelepítve. Jó tapasztalni, hogy a rendezvényünkön találkoznak ezek a családok.
A másik értéke a találkozónak, hogy a határon túli magyarokkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Teret biztosítunk szorosabbá tenni ezt a találkozási lehetőséget. Keressük az eseményeket, amelyekben egymást kölcsönösen felkereshetjük. Pl.: rajzverseny, kulturális bemutatkozó, sportverseny stb., valamint a hagyományos ételek elkészítésének is teret biztosítunk.
Felvidéki mesemondó verseny
A Solymár Imre Városi Könyvtár és a Felvidékiek Egyesülete közös szervezésében kerül megrendezésre a felvidéki mesemondó verseny, melyet kétévente rendezünk meg. A versenyt általános iskolás tanulók számára írjuk ki a Dél-Dunántúl egész területén. A mesemondó verseny elsődleges célja a felvidéki és palóc mesekincs ápolása. A felvidéken gyűjtött meseanyagból készült könyvekből tudnak felkészülni a diákok. (A tájszólás előny, de nem követelmény.) Fontos, hogy a mese eredete megfelelő legyen. Eddig Tolna és Baranya megyéből érkeztek mesemondók. Az eddig megrendezett mesemondó versenyekről elmondható, hogy szép számban vettek részt versenyzők. Az országban működő felvidéki klubokat értesítjük az eseményről és mindig örömmel fogadjuk, ha valaki képviseli a távoli településeket is.
Felvidéki mesemondó verseny az országban ritkán fordul elő, Dél-Dunántúlon a mi kezdeményezésünk az egyetlen. A mesék által a gyerekek megőrzik őseik szellemi kultúráját, tájszólását.
