Horváth Olivér 1915-ban született. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán művész-rajztanári diplomával zárta. Két évtizeden át tanított Bonyhádon.
Gimnazista tanítványai közül több országosan, sőt külföldön elismert festő-, ötvös- és iparművész, valamint építész lett. Horváth Olivér szívügye volt a felnőttek esztétikai nevelése, a szunnyadó amatőr-tehetségek kibontása. 1948-ban a Művelődési Ház támogatásával Bonyhádon Képzőművészeti Kört szervezett és vezetett. A helybeli amatőr festők, rajzolók, szobrászok évenként kiállításon mutatták be alkotásaikat. A kör- Horváth Olivér szellemében – immár fél évszázad óta nemes szolgálattal és eredményesen működik ma is.
1959-ben Pécsre költözött. a pécsi Tanárképző Főiskola adjunktusa, docense volt 1959-76 között. Alkotókedvének olaszországi, francia, svájci, jugoszláviai tanulmányútjai adtak lendületet. Fél évszázados munkássága művészi sokoldalúságát bizonyítja. Akvarelljei, grafikái, olajfestményei dunántúli és országos kiállításokon szerepeltek. A szobrászatban való jártasságát a bonyhádi gimnázium kertjében álló Kossuth-, Petőfi-, Vörösmarty-mellszobra, az épület folyosóján a Petőfi-dombormű szemlélteti.
A művésztanár élete végéig kötődött Bonyhádhoz. 1987-ben festményeinek válogatott gyűjteményét Bonyhád városnak adományozta.