Szemcsuk István 1947. július 14-én született Majoson, jelenleg Bonyhádon lakik. Esztergályos, gépésztechnikai, majd szakoktatói végzettséget szerzett. 1973-ban kezdett faragni egy kiállítás hatására. Balássy Gyulától és Cs. Kis Ernőtől tanult. A népi motívumokat alkalmazza, mert véleménye szerint ezek teszik szebbé a tárgyakat, ezekkel lehet fejleszteni az emberek szépérzékét. A figurák faragását kedveli leginkább. Faragott székely kapukat (Bonyhád, Gara, Nagymányok, Véménd, Majos, Kakasd, Tevel, Balatongyörök), kopjafákat, kereszteket (Kakasd, Somberek, Zomba, Lengyel, Bonyhád, Majos, Fadd, Cikó, Vaskút, Csernakeresztúr, a bukovinai falvaknak). Díszkaput és játszótéri játékokat is készített (Ozora, Paks, Úzd, Nagydorog, Szakály, Tengelic.). Készített autóbuszmegállókat, szobrokat, használati tárgyakat. Kiállítása volt már többek között Tökön, Bonyhádon, Decsen, Szekszárdon. 32 évnyi tanítás után nyugdíjba vonult, de a Völgységi Tanösvény Program keretén belül fafaragó-bemutatókat vállal. Nyaranta fafaragó táborokban tanít Ozorán, Szekszárdon és Dombóváron.
Szemcsuk István munkái híven őrzik a székely hagyományokat, népművészetet. Hozzájárul a székely közösség identitásának, kulturális emlékezetének megőrzéséhez.