A kőszegi születésű, iskoláit Egerben, Pesten és Pécsett végző tehetséges diákot 1754-ben szentelték pappá. Egyházi pályafutása során Winkler Mihály két évtizeden át (1769-1789) Bonyhád plébánosa volt.
Működésének legmaradandóbb emléke a katolikus templom felépítése Kliegl és Perczel földesurak támogatásával, a protestáns jobbágyok robotmunkáját is igénybe véve. A barokk stílusú templomot 1782-ben avatták fel (ugyanebben az évben emelkedett Bonyhád a mezővárosok sorába). A maradék építészeti anyagból elkészült az “Irgalmas Samaritánus” ispotály (szegényház; a mai értelemben szociális otthon), amelyben a szociális gondozást az l880-as években a Pauli Szent Vince szerzetesrend irgalmas nővéreire bízták.
Winkler Mihály missziós feladatának tekintette a betelepült izraeliták katolikus hitre térítését. Teológiai felkészültsége és a jiddis nyelv elsajátítása (lásd: “Epistola” című hitvitázó tanulmánya) ellenére a terve sikertelen maradt.
A tudós pap nevét az irodalmi lexikonokban is megtaláljuk. A pécsi püspöki levéltárban folytatott kutatásai során rátalált egy 16. századi ferencrendi öröknaptárra, amely imákat, evangéliumi szakaszokat, elmélkedéseket és énekeket tartalmaz. A kézzel írott becses dokumentumot az Országos Széchényi Könyvtár “Winkler kodex” néven őrzi. A bonyhádi katolikus egyházközség 1932-ben a templom előterében a következő szövegű emléktáblát helyezte el: “E templom építőjének, Winkler Mihály szentéletű tudós plébánosnak emlékére. Felszentelése 150 éves jubileuma alkalmából a hálás bonyhádi hívek.” Két év múlva Bonyhád Nagyközség Elöljárósága utcát nevezett el Winkler Mihályról, aki számos éven át Bonyhád plébánosa volt s neki köszönhető a mostani szeretetház alapítása és tudományos munkálkodása révén neve országos hírűvé vált. 1946-ban a német utcaneveket eltörölték, de 1990 óta Bonyhádon ismét van Winkler Mihály utca.