Bauer néven született a bácskai Apatinban. Kalocsán és Pécsett tanult. 1906-ban szentelték pappá. Káplánévei során 1907-11 között Bonyhádon is szolgált. 1916-ban letette a plébánosi vizsgát. A tehetséges és jólelkű papot szociális szolgálatra osztották be: elhagyott árvák és ifjúkori bűnözők lelki nevelését bízták rá az esztergom-tábori gyermeknevelő intézetben. Rövid ideig ott tanított Féja Géza is: az író visszaemlékezése szerint Bauer igazgató „proletárgyerekeket fogadott szárnya alá, ernyedetlen harcot folytatott, hogy nagyobb darab kenyeret adhasson kezükbe. Emberi megértés jellemezte”.
Bauer József 1925-től rövid ideig Újpesten és Visegrádon szolgált, majd Pécsett a teológushallgatók lelki gondozását látta el. 1931-ben kinevezték bonyhádi plébánosnak és a polgári leányiskola igazgatójának.
Az új plébános nagy gondot fordított az egyházközség történeti értékeinek ápolására. Az ő nevéhez fűződik az emléktábla avatása Winkler Mihály, továbbá Egyed Antal és Vörösmarty Mihály emlékére (1932), a Szentháromság szobor felújítása (1936, 1959), a Mária szobor avatása (1948, Bory Jenő alkotása). Fellendítette a Katolikus Kör életét. Az egyház a lelkes munkáért Bauer plébánost esperes, szentszéki tanácsos, cikádori apát, pápai trónálló címekkel tüntette ki.
Mint a polgári leányiskola igazgatója a tanulókban tudatosította: „Ha német is nevünk és nyelvünk, a szívunk, a lelkünk, a szeretetünk magyar A magyar haza védelmet és otthont ad”. Nyíltan szembeszállt a Volksbund-agitációval. Az 1942-ben Bonyhádon zászlót bontó Hűséggel a Hazához mozgalom elnökségi tagja volt. A Hűségmozgalom kétnyelvű indulójának szövegét ő írta .
A Gestapo bosszúja 1944. október 20-án lecsapott a Hűségmozgalom vezetőire. Bauer apátplébánost is letartóztatták a gettóba zárt zsidók megsegítése, valamint a Die Donau újságban megjelent náciellenes gúnyversei miatt. Kálváriájának állomásai: Pécs- Komárom-Sümeg-Sopron-kőhida. A nyilasuralom összeomlása után 1945. április elején szabadult az internálásból. Április végén hazatért Bonyhádra. A nagyközség képviselőtestülete 1945. május 22-én „Bauer József apátplébános úrnak szerencsés hazatéréséről” a következő határozatot hozta: ,A képviselőtestület az apostoli hivatás gyakorlása közben embertelenül elhurcolt, és az internálótáborban és fogházakban sínylődött, ízig-vérig igaz magyar érzelmű hazafit örömteljes megmenekülése és hazatérése alkalmával köszönti”. A Nemzeti Bizottság ülésén a Kommunista Párt szónoka is üdvözölte a plébánost: „igaz pap és a legigazibb magyarok egyike, aki méltó a nemzet hálájára és Bonyhád büszkeségére”
A köztiszteletnek örvendő Bauer József 1946-ban a nevét „Por”-ra változtatta. Hívei 1956-ban, pappá szentelésének 50. évfordulóján az aranymiséjén köszöntötték.
A plébános 81 éves koráig, haláláig szolgálta híveit. Emlékét Bonyhádon utca is őrzi.