Madéfalva

A Hargita megyei községgel 2016. március 15-én, Bonyhádon kötött testvértelepülési szerződést a völgységi város.

Madéfalva (1899-ig Csík-Madéfalva, románul Siculeni) falu Romániában, Hargita megyében. A székelyek lakta falu neve mára egybeforrt a „madéfalvi veszedelem” kifejezéssel. A csíki medencében található felcsíki falu Csíkszeredától 10 km-re északra, a Madéfalvi Hargita lábánál (1710 m), a Mórhegyese aljában, 680 m magasságban települt az Olt két partján fekszik. Eredeti neve Amadéfalva volt. Első birtokosáról kapta a nevét. A falut már 1333-ban említik Csíkrákos fiókegyházaként, de önálló községként csak 1567-ben szerepel még Amadéfalva néven.

1764. január 7-én az osztrák császári katonaság itt mészárolt le több száz székelyt, akik tiltakoztak a határőrezred felállítása ellen. Ezt a gyalázatos eseményt „siculicidiumnak” vagy „madéfalvi veszedelemnek” nevezik. Ezután indult meg a székelyek tömeges kivándorlása. 1910-ben 1908, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1992-ben 2812 lakosából 2644 magyar és 167 román volt.
A település fontosabb részei Patakelve, Alszeg, Vargaszeg, Állomás környéke, és a Főút mellett. Az 1764. évi mészárlás helyén 1905. október 8-án avatták fel az emlékművet Köllő Miklós alkotását, a helyén egykor állt sírkereszt a csíkszentmihályi templom kertjében áll.

Forrás: Internet/Wikipédia

„A közös történelmi múltra visszatekintve Madéfalva és Bonyhád polgármestere a következő kölcsönös megállapodást köti a testvér-települési kapcsolat létesítéséről és az együttműködésről, melyet abból a meggyőződésükből hoznak létre, hogy a településeink polgárai közötti partneri viszony egy út arra, hogy mindkét település polgársága és közösségei őszinte akarattal jöjjenek össze, megismerjék és megértsék egymást és tanuljanak egymástól. Ily’ módon kívánnak településeink hozzájárulni a közös európai egység megteremtéséhez, a határon átívelő nemzetegyesítéshez. Ezzel kifejezik kívánságukat, hogy a két település polgárai – a fentiek szellemében – ápolják a személyes, kulturális, a gazdasági és a sport kapcsolatokat, a települések vezetői pedig aktív közreműködésükkel segítsék a kölcsönös érdekek megvalósítását.”