A bonyhádi evangélikusok sokáig Majos alá tartoztak. 1795-től kezdik saját templomukat építeni, ami a Majostól való fokozatos elszakadást is jelentette.
Egyhajós templom, tornya a keleti homlokzatán emelkedik. Építészeti igényességére jellemző, hogy síkmennyezet helyett csehsüveg boltozatot kapott. Ez Schneiderhahn Fülöp bonyhádi építőmester érdeme, aki ezt a karcsú, szép arányú templomot építette. Nagyharangja 1792-ből származik. . Kőkeretes főkapuja a torony tengelyében nyílik, lépcsősor vezet hozzá. A karzat mellvédjét evangélisták és vértanuk alakja díszíti. Az oltárkép az emmauszi tanítványokat ábrázolja, akiknek a feltámadt Jézus útjuk közben megjelent. A szószékoltár éke a magyar címer. A kistormási März Ádám által 1818-ban készített szép orgonát átvitték Szekszárdra, amikor 1931-ben új orgonát kaptak.
Mint minden településnek, Bonyhádnak is meghatározó értékei a templomok. Így az evangélikus templom is, amely külső megjelenését tekintve egyike a legszebb evangélikus templomoknak. Értékét növeli, hogy berendezése az elkészülésének idejéből való.
Az épület szerepel az országos műemlékjegyzékben is.
